Kórkép… ( © Csáth)
Mostanában hiába is jön az ihlet, egyszerűen nincs időm írni. Épp ezért kompromisszumképes megoldásnak tűnik, ha régi tanulmányaim egy részét lövöm fel átmenetileg, míg a rohanásnak vége nem szakad, és kicsit letisztulnak a fejemben a dolgok.
Lássuk a medvét: Imádom az összeesküvés elméleteket. Hogy ez mióta van így, azt nem tudom pontosan, azt viszont igen, hogy az azonos című film többszöri megnézése sokat lendített a rajongásomon. Trailer itt (Akinek elsőre nem jött át a film, érdemes többször próbálkoznia, és az apró részletekre is figyelnie. Tényleg megéri.)
És ami miatt ezt lejegyeztem: néhány napja megtaláltam Emmanuel Todd: A birodalom után – Tanulmány az amerikai rendszer széteséséről c. könyve alapján készített rövid vázlatomat, amit talán 2005 körül írhattam, és ami akkor még tényleg csak egyike volt a „mi lenne ha…?” típusú felvetéseket latolgató könyveknek. (A szerző néhány gondolatmenete ezzel kapcsolatban itt .Napjainkban viszont úgy hat, mintha egy részletes kórképet olvasnánk aktuális egészségügyi állapotunkról. Hogy ez elképesztő, meglepő, vagy megdöbbentő, sokban függ az egyéni megítéléstől, a világpolitikában való jártasságtól és attól az attitűdtől, hogy fejünket bedugjuk-e a homokba, vagy sem.
Végezetül pedig jöjjön a kedvcsináló*:
Emmanuel Todd: A birodalom után
USA: gazdasági függő helyzetben van, ezért szüksége van a rendezetlenség és felfordulás azon mértékére, amely indokolja politikai-katonai jelenlétét az óvilágban. A szovjet katonai expanzionizmus indokolta, hogy az USA eljátssza a szabad világ védelmezőjének szerepét. Amint Oroszország megváltozna, Európa és Japán boldogulna az USA nélkül is. Oroszország nukleáris arzenálja azonban kibillentheti az USA-t katonai monopol helyzetéből.
2002. május: Bush-Putyin megállapodás: mindkét fél számára engedélyezi 2000 nukleáris robbanófej megtartását.
A szerző a könyv során többször párhuzamba állítja a NATO-t és a Déloszi Szövetséget. Az USA-ban nincs egyensúly az export és az import között, továbbá olyan javaktól függ, melynek behozatalát nem fedezi a nemzeti termék exportja. Amint valamely árucikk importja nehézkessé válik, az egyből meg is mutatkozik (pl. kaliforniai áramhiány).
A Marshall-terv: Európa számára biztosította a II. világháború utáni újjáépülés lehetőségét, USA-nak pedig az 1929-es típusú gazdasági válság elkerülésének esélyét.
A külkereskedelmi deficit az ’70-es években jelent meg először. Az USA nem termelése, hanem fogyasztása miatt jelentős.
Pentagon: atomcsapást készítenek elő nukleáris erővel nem rendelkező országok ellen.
Európa kérdésfelvetése: Miért nem avatkozik be az USA -mint egyetlen arra alkalmas nagyhatalom- a palesztin-izraeli konfliktusba?
Joseph Nye „soft power” elmélete szerint a z USA legfőképp nem fegyvereivel uralkodik, hanem kultúrája, intézményei értékeinek tekintélye által.
Noam Chomsky egyik elméletében kifejti, hogy az USA a szovjet fenyegetés megszűnése előtt és után is ugyanaz a militarista, zsarnok, álliberális.
Az Európából beáramló munkaerőnek köszönhetően a 19. század végére az USA a Föld legerősebb, legönellátóbb gazdasági birodalmává nőtte ki magát. 1945-re az USA GDP-je nagyobb lett, mint a világ összes többi országáé együttvéve. Tengeri és légi hatalomként segítik a szövetségesek plusz azon államok, akiknek fontos a szovjet rendszer elleni küzdelem. Az amerikai külkereskedelmi deficit már az 1970-es években a világgazdaság meghatározó elemévé vált. Ahhoz, hogy kiegyenlítse a külkereskedelmi mérlegét, szüksége van kb. azonos mértékű beáramlásra.
Az USA alapvető stratégiai célja: a világ erőforrásainak politikai ellenőrzése, ezáltal teátrális militarizmus kialakulása. A problémákat sosem szüntetik meg, mert így szükségtelenné válná az USA vég nélküli katonai jelenléte. Ezzel magyarázható továbbá a mikrohatalmakra (Irak, Kuba stb.) koncentrálás, és az új eszközök kifejlesztése.
Az USA két birodalmi adottságot nélkülöz:
1.) Katonai és gazdasági hatalma elégtelen a Föld országai jelenlegi kizsákmányolási szintjének fenntartásához.
2.) Ideológiájának egyetemessége hanyatlóban van.
Hadi kiadásai az 1/3—át képezik a világ által hadi kiadásokra fordított összes pénznek.A birodalom katonái még mindig a volt kommunista térség határait vigyázzák (körül veszik Oroszországot és Kínát).
*A vázlatosság, és az esetleges érthetetlenség teljes mértékben csak magamnak köszönhető, hiszen ahogy fentebb írtam, ez egy saját felhasználásra szánt vázlat részét képezi, és így utólag, a könyv birtoklása nélkül nehéz lett volna a könnyebb érthetőséghez adaptálni.
